2017. december 2., szombat

Mozgókép - Az Atticus intézet


A ’70-es években működött az Atticus intézet, melynek célja a paranormális képességek kutatása volt, mindaddig, amíg egy kivételes képességű páciens oda nem került. Hirtelenjében rosszra fordultak a dolgok, és már nem a különleges képességeket kellett vizsgálni, hanem az élő gonosszal kellett szembenézniük a kutatóknak… a történteket évtizedekre titkosították.
Judith, a testvére kíséretében érkezik az intézetbe, hogy kivizsgálják azon különös jelenségeket, melyek körbeveszik a nőt. Paranormális képességeit sorra vetik tesztek alá, miután kiütközik, hogy a nő minden korábban ismert erőnél hatalmasabbal rendelkezik, de szép lassan a kutatók képtelenek lesznek őt kordában tartani, hisz valaki más irányítja az eseményeket, akinek a kezében, Judith csupán eszköz.
Az Atticus intézet kapcsán, ugyan azt az ezerszer látott történetet kapjuk, mint a korábbiakban, mégis valami más, valahogy sokkalta átélhetőbb és ijesztőbb az egész abban a feszültséggel teli másfél órában, és ez a különleges tálalás módnak köszönhető. A dokumentarista stílusban előadott történetről, egyfelől a túlélők nyilatkoznak interjúk során, másfelől pedig az intézmény belső megfigyelő kameráinak és a kísérleteknél dokumentált felvételekből tájékozódhatunk, és ha a néző akár egy pillanatig is képes levetkőzni cseppnyi ellenállását, a film azonnal magába szippantja és letaglózza, főleg a különösen hatásosra sikerült befejezés által.
Mesteri példája annak, hogy hogyan lehet egy sokszor látott történetet, valami egészen új (azt nem mondanám, hogy egyedi, mert közel sem) perspektívába helyezni, hogy annak révén közelebb hozzák a nézőhöz a borzongást, átélve annak csontig hatoló mivoltát, különlegessé téve ezzel a filmet. Azt garantálhatom, hogy a horror kedvelőknek maradandó emléket fog biztosítani, főleg, hogy a Paranormal Activity sorozatra jellemző, sokszor már-már nevetséges, de mindenképp életszerűtlen kamerával botorkálást, teljes mértékben mellőzi. Persze, egy horror kapcsán milyen életszerűséget is várna az ember, de ne hasaljon már el a film az alapkoncepcióban és váljon önparódiává, csak azért, mert egykoron az Idegleléshez ez nagyon jól passzolt a mesteri rendezés révén, a mezei történet újszerű megközelítéséről már nem is beszélve. Az Atticus intézet azt teszi, ami egy jó horror dolga, finomra hangoltan adagolja az eseményeket, fokozatosan hatalmába kerítve nézőjét a borzongásnak, melyet minden képkockájából sugároz hangulatával.
Feltétlenül ajánlom, elsősorban a horror kedvelőknek, másodsorban mindenkinek, de feltétlenül erős idegzetűeknek. Félelemkeltése nem abban rejtőzik, hogy eldurvuljon a helyzet, vagy vérfürdő keletkezzen, hanem a hitelesnek és életszerűnek beállított tálalásnak köszönhetően válik különlegesen hátborzongatóvá. Chris Sparling kiválóan képes a néző idegrendszerén zongorázni, persze ebben minimálisan társa volt James Wan, aki nélkül manapság már nem készülhet horrorfilm. De ezt én nem is bánom, éppen ellenkezőleg.

Műfaj: horror
Műsoridő: 83 perc
Debütálás: 2015.

Rendező: Chris Sparling
Forgatókönyv: Chris Sparling
Főszereplők: Rya Kihlstedt, William Mapother, Sharon Maughan, Harry Groener, John Rubinstein

Zerko  
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése