2017. július 8., szombat

Mozgókép - A boszorkány


William megtagadja, amit a hitközösség szokásai és egyben törvényei kívánnak, büszkén vállalja családjával karöltve a száműzetést, hogy a vadonban felépített gazdaságukban próbáljanak boldogulásra jutni.
A dolgok nem éppen könnyen haladnak, a vetés megromlik, a tyúkok tojásai megzápulnak, az erdőben kihelyezett csapdák üresek, és egy napon a család legkisebb tagja, egy csecsemő eltűnik nővére felügyelete alól. William és felesége farkasra gyanakszanak, ám sorozatosan érkeznek a sorscsapások, mígnem nagyobbik fiúk megbabonázva tér vissza az erdőből, ekkor már tudják, hogy boszorkány van a közelben, ám a család összefogás helyett, egymás ellen fordul.
Ezúttal megint a horror kedvelőknek fogok kedvezni, ami nem véletlen, hisz már többször is tettem említést a filmipari elcsépeltségről és sivárságról, minek következtében nehéz olyan filmre bukkanni, melyről érdemes akár pár szót is említeni. A boszorkányról nem csak érdemes, de kifejezetten ajánlom azoknak, akik kedvelik a lassú folyású, tömény borzongással átitatott és komor hangulatú horror filmeket, melyek nem a brutalitással, hanem az ügyesen vezetett történettel és az apránként érkező félelmetes adalékokkal keríti hatalmába a nézőt.
Ezt a mezei, XVII. században játszódó történetet, éppen ez teszi élvezetessé, oly mértékben, hogy a megtekintésével járó félelmetes hatást, a The Blair Witch Project, azaz az Idegleléssel történő első találkozáshoz tudnám hasonlítani. Kapunk egy olyan sztorit, mely a történelmi jelentőséggel bíró népi hagyományok és babonák, felületes ismeretével rendelkező néző számára is sablonosnak tűnhet első blikkre, ám aztán szép lassan elkezd kibontakozni a cselekmény és a különleges környezetbe helyezett család kiszolgáltatottságának érzete, lassacskán kiszivárog a képernyőről, hogy aztán egy egészen hátborzongató képi ábrázolásban gyűrűzze be őket a gonosz.
A film végén, pár sorban meg is említik, hogy különféle történelmi feljegyzésekből merítették a boszorkányokkal kapcsolatos babonákat, melyet megerősíthetek, hogy valóban érdekesen ültették ezeket a bárgyú hiedelmeket, egy a túlélés érdekében realizmust megkövetelő világba, ahol az emberek mégis inkább hittek a kézzel nem fogható dolgokban, természetesen a mű esetében joggal, ugyanis itt testet öltenek a rontó erők. Különösen tetszett a frappáns szimbolikai rendszeren keresztül megelevenített élő gonosz, és a csupán sejtelmesen előbukkanó Isteni hatalom passzív küzdelmének ábrázolása, remekül tükrözve egyfajta deista felfogást, mely szerint a Teremtő ölbe tett kézzel szemléli a Sátán erőfeszítését az emberi lelkek elorzására, majd nyújt (talán) feloldozást a megtévelyedetteknek. De legalább ennyire érdekes szegmense a filmnek a vakhitű család szembefordulása egymással, valamint a jó keresztényi életükben megbúvó bűneik elkendőzése, miközben könyv nélkül mormolják a Bibliát maguk elé. Ennek a filmnek a teljes értelmezéséhez, valóban áll a közmondás, miszerint az ördög a részletekben bújik meg.
Akire hatással lesz a film - mert biztos vagyok benne, hogy nem nyeri el mindenki tetszését, de egy próbát feltétlenül megér -, annak még órák és napok teltével is tudatában fog motoszkálni ez a különös fikció, újabb és újabb szimbolikákat és motívumokat bogarászva ki emlékeiből, bizonyítván, hogy nem egy könnyen emészthető alkotásról van szó, de éppen ezért, és az egyedi nyomasztó hangulatáért oly különleges.

Műfaj: horror
Műsoridő: 92 perc
Debütálás: 2015.

Rendező: Robbert Eggers
Forgatókönyv: Robert Eggers
Főszereplők: Ralph Ineson, Anya Taylor-Joy, Kate Dickie, Harvey Scrimshaw, Bathsheba Garnett

Zerko  
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése